II. kerület, Frankel Leó u. 84.
Már a 7. Lottóház
Séta
budapesti
lottótörténet
…és akkor lottózzunk tovább!
Emlékszik még a Lottóházakra? Az első lottó- és jutalomsorsolásra? A lottóautomatára? Tudja, hogy hol állt egykor a Lottó Áruház? Ha nem, most kényelmes sétaútvonalakat ajánlunk Önnek, melyeket végigjárva megismerheti fővárosunk legfontosabb lottótörténeti eseményeit. Kellemes szórakozást!
A Lottóházak koncepciója az ötvenes évekből származik, célja a lakáshiány enyhítése volt. A Frankel Leó utcai Lottóház már a 7. volt a sorban, régi földszintes épületek helyére húzta fel az OTP. A nyolcemeletes házban 8-8 garzon- és egyszobás, egyszoba-hallos, 15 másfélszoba-étkezőfülkés, valamint hét három és fél szobás lakás készült, tehát összesen 39 lakás jutott a házban a legszerencsésebb lottózóknak.
A Közért automata-kereskedelmihálózatába betársult a Sportfogadási és Lottóigazgatóság is. Kísérletképpen a Margit híd budai hídfőjénél elhelyezett automaták totó- és lottószelvényeket is árusítottak már 1964-ben.
Az egykori Mártírok útja egyik foghíján épült fel a legelső Lottóház, amelynek lakásait a lottótárgynyeremény-sorsoláson lehetett megnyerni. Az épület Dúl Dezső tervei alapján készült 1956 és 1959 között. A ház lépcsőháza az udvar felé néz, az emeleteken szintenként egy garzonlakást és két nagyobb lakást alakítottak ki.
A Mártírok útja (Margit körút) 27. szám alatti hétemeletes Lottóház, amelyet szeptember 17-én adtak át a szerencsés nyerteseknek.
Czunyi Béla a falra akasztja a bekeretezett lottószelvényt, amellyel kétszoba-hallos öröklakását nyerte a Mártírok útja (Margit körút) 27. szám alatti Lottóházban. A szeptember 17-én átadott hétemeletes, első Lottóházban tizenkét kétszoba-hallos, két kétszobás és hat garzon, összesen 20 öröklakás kulcsát adták át a szerencsés nyerteseknek.
Lottóház átadása a Mártírok útján (Magyar Nemzeti Múzeum/Váradi Ibolya)
Lottóház átadása a Mártírok útján (Magyar Nemzeti Múzeum/Váradi Ibolya)
Lottóház átadása a Mártírok útján (Magyar Nemzeti Múzeum/Váradi Ibolya)
Az épület eredetileg a hazai szoftvergyártás „fellegvára” volt, az INFELOR Számítóközpont, illetve átalakulásakor a SZÁMALK székházának épült 1974–1975-ben Borostyánkői Mátyás tervei alapján. A Szerencsejáték Zrt. 1991-ben kezdte meg a beköltözést (ekkor került fel a mostani helyére a hárompatkós céglogó), ám 1993-ig még számos egyéb cég is működött az épületben. Miután az Szerencsejáték Rt. teljesen birtokba vette otthonát, a tetőszerkezetekre felkerültek a kommunikációs központ fontos kellékei, az adóvevők, később ablakcserére és a parkoló átalakítására is sor került. A modernizált bejárat mellett még évekig egy Totó-lottó gyűjtőláda is helyet kapott.
1770. szeptember 2-án rendezték meg a legelső lottóhúzást Budán, a mostani Batthyány téren, az akkori jövedéki épületben. A játékot az uralkodó, maga Mária Terézia engedélyezte. Az első sorsolás 200. évfordulója alkalmából külön „emlék”-lottószelvényt hoztak forgalomba 1970-ben.
